Mindenkinek eljön az életében, amikor megtalálja a nagy Ő-t. Bár még elég friss, de úgy érzem, ő lesz az igazi! :) Szeretném Nektek bemutatni a Salomon Xa Lite-ot! :) 

Hogy hogyan ismerkedtünk meg? Mint általában mindenki, én is úgy kezdtem el cipőt választani, hogy bementem a legközelebbi sportboltba, megkérdeztem az eladótól, hogy van-e 39-es futócipőjük, ő a kezembe nyomott egyet és máris nekiálltam futni, nem számított semmi! Igazából nem is tudtam, hogy egyáltalán mi az, ami számít... Futottam a cipőben betonon, gáton, erdőben, hegyek között, aztán még spartan race-re is befogtam! :) Éreztem néha, hogy megfájdul a lábam, de mindig a sérült térdemnek tudtam be. Hiszen mi másért fájna!?

Aztán az egyik spartan versenyen egy versenyzőn megláttam a cipőt, amibe egyből szerelembe estem! Fogalmam sem volt, hogy mit tudhat, de nekem az kellett! Kiderítettem hamar, hogy a szívemet egy Salomon Speedcross 3-as cipő rabolta el. Keresgettem a boltokban (SportsDirect, Hervis, Spuri futóbolt), egyszerűen nem találtam sehol. (Persze akkor még nem tudtam a Multinavigátorról, vagy a Nyúlcipőboltról...) Annyit tudtam, hogy kapható 1-2 helyen Budapesten, de abban az időszakban keveset jártam oda, próbálás nélkül nem akartam megrendelni neten. Keresés közben az egyik üzletben megtaláltam egy Salomon XR Mission-t, gondoltam megveszem, amíg meg nem találom amire vágyok, jó lesz az is futni. 

Egyik nyári hétvégén Yamak Dia elhívott egy edzésre, amit ő és másik két edző tartott a Margit-szigeten. Az edzésre várakozás közben Diával beszélgettem, hogy honnan tudnék Speedcross 3-as cipőt beszerezni (hiszen neki is az volt a lábán). Ő ajánlotta Norbit, aki amellett, hogy két lábon járó futócipő lexikon, meg is tudja szerezni a cipőket. Amikor felkerestem, tudtam, mit akarok venni, de szerintem hallhatta a hangomon, hogy a miért-re nem tudnék válaszolni. Elkezdtünk beszélgetni, milyen cipőim voltak eddig, mire akarom használni a sc3-t. Hamar felnyitotta a szemem, hogy hiába a töretlen szerelem a cipő iránt, a spartan race-re van attól jobb. Részletesen elmagyarázta, hogy oda milyen cipő illik, figyelembe véve a talajt, az akadályokat. Na most már azt is tudom, hogy van kifejezetten sárba való cipő. Meg is rendeltünk nekem egy Fellraisert (új nevén Speedtrak), amit Tirolban avattam fel! Egyszerűen, könnyedén tudtam vele a versenyen futni, nem csúszott és nem kellett a bokáig érő sárban végig tocsogni a pályán, a cipő nem tartotta meg sem a sarat, sem a vizet!

Elgondolkodtam... Tényleg ennyire számít a cipő? Ha ilyen versenyre ez való, akkor a tavaszi versenyekre, a terepfutókra ez már nem lesz jó... Ezután egy kicsit elkezdtem kutakodni a neten, mik a különbségek a futócipők között, jobban belemélyedtem, hogy melyik cipőnek mi a tulajdonsága, olvastam droppokról, középtalpról, felsőrészről, de fogalmam sem volt, hogy mi mit jelent. Úgy gondoltam, hogy amiben a "nagyok" futnak, az rossz nem lehet! Akkor... Nézzük mondjuk aaaaa.... UTMB! Mi más!? :) UTMB honlap... Tavalyi fotók... Rajt fotók... És nézzük, kin milyen cipő van! Hamar észrevettem, hogy a Salomon és az Asics a legnépszerűbb, de az egyik kedvenc futóm, Anton Krupicka La Sportiva-t hord. Na jó... Meg New Balance-ot. Meg még sok mást is! :D

Már nem tudom mit csináljak. Kikerestem, hogy Núria Picas miben fut: Salomon S-Lab. Kerestem, találtam, de tényleg nekem is jó lesz? Akkor is ha csak az ártérre megyek futni? Nem akarom tönkre tenni olyan talajon a Fellraiser cipőmet, ami nem neki való... SEGÍTSÉG! És eszembe jutott Norbi! Azt reméltem, segít választani, hiszen ő nem csak azt tudja, hogy melyiket mikor és mire érdemes használni, hanem még az összes márka és típusú cipő cérnaszáljának színkódját is fejből vágja. Sokkal többet kaptam tőle: megkérdezte, idén milyen távokra, milyen helyszínekre mennék a cipővel, mik a célok, és elkezdtünk elkezdett ötletelni. Ahogy jöttem márka kérdésekkel, mindről részletesen elmondta a pro-kontra véleményt, végül pár hét után sikerült egy olyan modellt találnia, ami a jelenlegi szintemhez/céljaimhoz tökéletes, ez pedig az Xa Lite! Norbi! Ezúton köszönöm a türelmed és a tanításod, segítséged, véleményed és azt, hogy ilyen sok időt szántál rám és a problémámra! :)

Önéletrajz: 2017 tavaszi modell, férfi méretek közül 3 színt dobtak piacra (sötétszürke, zöld, sárga) nőiben szintén (fekete, szürke, lila). Terepre való cipő, mélyebb barázdái miatt a nagy köveken is jól el lehet lavírozni, a barázdák szélessége lehetővé teszi, hogy kis köves helyen is stabilan maradjon a lábunk a földfelszínen (gondolok akár egy gátra vagy apró köves útra). Könnyű (300g) főleg az eddigi Salomon cipőkhöz képest. Megvan az orrán a védelem a kavicsok ellen, jól tartja a bokát, a középtalpa kellően puha, így az ütéscsillapítása szuper jó! Mivel nagyobb cipőt vettünk (egy számmal), mint amekkora a lábam, így tudtam férfi színek közül is válogatni! (Azért van szükség nagyobb cipőre, hogy legyen mozgástere a lábujjadnak, ne törje, tudj bele húzni vastagabb zoknit is és azért hosszabb távon kelleni fog az a néhány mm! Arról nem is beszélve, ha van saját talpbetéted, annak is kell a hely! Jut eszembe! Talpbetét! Akár fáj, akár nem, én MINDENKINEK javaslom, hogy menjen el a Podiart-hoz, nézesse meg a lábát (térítésmentesen) és csináltasson futócipőjébe és utcai cipőjébe is talpbetétet a saját lábára! Ne boltból vegyetek talpbetétet...)

Amint engedi az időjárás, az edzés, a talaj, és meglesz a tapasztalat a cipővel kapcsolatban, mindenképpen megírom. Remélem vasárnap egymásé lehetünk! :)

Kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg Norbit: www.futocipoteszt.hu

Levél az edzőmtől: "...Nincs kedved menni a futó edzőtáborba február elején? Az jó kis terhelés lenne másokkal együtt, jó hangulatban. Mit szólsz? :) " Naná, hogy megyek!! Van lehetőség tanulni, fejlődni? Ki nem hagynám!! Gyorsan jelentkeztem is és két héten keresztül bezsongva csak a táborra tudtam gondolni! Már-már a rózsaszín köd is leszállt, mint a szerelmeseknél, akiknek csak a másik jár a fejében... 

Kérvényt nyújtanék be. Sok pontja közül az egyik legfőbb az lenne, hogy egy nap ne 24 órából álljon, hanem legalább 30 órából. Számtalanszor fordult már velem elő, hogy amit elterveztem egy napra, a felét nem sikerült megcsinálnom, mert nem jutott rá idő. Pedig én aztán tényleg pörgök egész nap! :)

Amit eddig gondoltam, hogy tudok a futásról, azt most már bátran állítom, hogy kukába való! Újra kell írnom/gondolnom mindent! Eddig, ha kimentem futni, felvettem a cipőm, elindítottam a zenét, az órámat ráélesítettem a futásra és hajrá. Ahogy jól esett… Persze intervall edzés közben más volt, de azt heti egy alkalommal futottam. Az Ensportnál felnyitották a szemem és leesett az állam a döbbenettől.

Mikor elkezdtem futni, persze a spartan race-re készültem (úgy, hogy azt se tudtam, mi vár ott rám, csak abban voltam biztos, hogy futni tutira kell). Eleinte meg se fordult a fejemben, hogy én majd más futóversenyekre is fogok járni. Majd eltelt egy másfél év és egyik ismerősöm szólt, hogy lesz a közelben egy terepfutóverseny, nem nevezek? Felhúztam mindkét szemöldököm, és azt gondoltam: „dehát nem vagyok én versenyző”!

Terveim és céljaim között szerepel az, hogy minél több embernek segítsek a sportolásban: elindulásban, motivációban, tervezésben, versenyzésben. Ehhez össze kell kapcsolódnom minél több emberrel, ezért hoztam létre ezt a blogot, örülök, hogy eljutott Hozzád is. :)

Jó kikapcsolódást kívánok az írásaim olvasásához, bízom benne, hogy nem csak szórakoztató, hanem tanító hatással is lesz Rád, akár sportolsz, akár csak tervezed.

Ági